-Jöjjön csak a forradalom, én leszek fönt annál az asztalnál, ők meg itt lent!
-Ő nem fog lángra gyújtani senkit, uram!
-Megesküdött az életére. Ez nagyon komoly dolog a cselédlányoknál.
-Ez nem lopás, hanem a tőke újrafelosztása.
-Kegyetlen szél fú a hidak alatt.
-Két különböző világ nagyon gyakran egyesül az ágyban.
-Minden megváltozik majd. Eljön a napja, amikor én leszek ott fönt, és Lord
Meldrum a cipőmet fényesíti.
-Helló, házunk napsugara!
-Nyugi, fő, hogy ne mozogj! Ne dülöngélj már!
-Tudja, mi hiányzik magának? Jó ital és rossz asszony.
-Legalább mi, a munkásosztály tagjai fogjunk össze.
-A múltkor öt shillinget kértem tőle. Úgy nézett rám, mint egy apagyilkosra.
-Ahogy az oroszok csinálják.
-Én megmondom, hová fog vezetni: forradalomhoz!
-Maga nehéz ember, James Twelvetrees, de én hálás vagyok magának. Kár,
hogy ilyen pomádés korlátolt disznó!
-Nem sóvárgás, politika! A vagyon újrafelosztásáról beszélek.
-Nyugtalan álmomból különös zajra ébredtem. "Há!", mondtam magamban,
tolvaj netalán vagy James, ki emésztési zavarokkal küzd?
-Miért szalad el mindig, mikor végre beszélgetünk?!
-Hogy sikerülhetett félre, uram? Hiszen csak feküdnie kellett és nem tenni
semmit!
-James! Nem felejtett el valamit? Köszönje meg!
-A szőnyeg volt a hibás. Csupa gyűrődés volt. Biztos azért, mert maga annyit
izgult rajta!
-Magától bezzeg minden kocsmáros éhen halhatna!