-Ne szólj szám, nem fáj fejem!
-Ezt mondom én is mindig.
-Lehet, hogy úgy volt az előző munkahelyeden a bohémeknél, de ez itt
nem szokás.
-Ó az nem ember Henry, ő Mr. Pearson.
-Tartsd a szád, kis koszos ördög!
-És itt hagyod a káposztát!
-Ne légy tiszteletlen, mert fültövön váglak!
-Mit csinál, Mabel, a sonkámat eszi?
-Csípős, büdös külföldi vacak!
-A tőkehal fejét félretettük neked péntekről.
-Ha kihízod a libériát kereshetünk mást, aki belefér. Őlordsága nem vesz
újat a kedvedért!
-Óh, micsoda borzalom! Hova fog ez vezetni?
-Reggel nyolc húszkor a konyhában?
-Jut is, marad is, kapitány.
-Az igazat megvallva, nem Cold krémet használok, hanem főzőzsírt.
-Hát én nem nagyon ismerem a németeket, de nem hiszem, hogy fojtogatni
kéne őket. Semmi esetre sem itt házban.
-Óh, szegény Mr. Teddy, maga olyan derék! Mintha még nem szenvedett
volna eleget a háborúban!
-Semmi akadálya, hogy a használt teaszálakat hazavigye, Mabel. Csak
ki kell szárítania őket. Rengeteg erő maradt még bennük!
-Aki keres, az talál! Mindig ezt mondom.
-Ha nincs itthon a macska, cincognak az egerek.
-Oroszlánszelídítő?! Tetovált hölgy?! Zsonglőr?!