-Nem tűröm meg a bolsevik hangot a vacsora asztalomnál!
-Sötét nekem ez a nő, pedig primitiv.
-Ritka izgatott vagyok!
-Ideje, hogy behúzzuk a féket, és visszatérjünk az olyan tisztes értékekhez,
mint tisztaság, szerénység és becsület!
-Szedd össze magad, légy szíves. Még csak öt perccel múlt kilenc!
-Ez a Mussolini átkozottul jól dolgozik. Elérte, hogy a vonatok pontosak
legyenek.
-...ne a reggelizőasztalnál!
-Aztán, itt van Mrs. Lipton, ugye. Micsoda kedves, kényelmes, párnás
asszonyka!
-Ivy, maga ritka intelligens!
-...egyszerű ételt adunk, hogy ne okozzon gondot nekik a kés meg a villa.
-A világ megőrült! Lefekszem!
-Ismerem a szegényeket, sok száz alkalmazottam van és mind szegény.
-Ha ilyen hatalmas összeg forog kockán, én inkább, mint hogy elveszítsem,
majomnak öltözve megyek be a Lordok Házába. Bár nem hiszem,
hogy észrevennék...
-Te jó ég, Teddy! Beteg vagy, nem kétséges.
-Nem vagyok itthon semmi körülmények között sem!
-...van olyan is, hogy tisztességes viselkedésmód, tisztességes öltözködés,
ez az egész nadrágban szaladgálás és fiús hajviselet, nem szeretem!
-Poppy, ne könyökölj az asztalra, és húzd ki magad!
-Aludjon nyugodtan holnap, Ivy! Mondjuk hat harmincig.
-Ha vérengzővé válik, csengetek magáért.
-Ha mindenki kész, szálljunk vissza a minibuszba és a család a személyzet
mellé ül. Te nem, Teddy!